káliz endre
hűvös éj tetőterasza
a kedves édes narancsa
s pár cipellő aranyló
benne hűs víz jó mandula
te pedig köszönts engem
szálljon rőt hajnal dala
datolyapálma madara
bengál kék tengerét bámulva
teknősbéka zöld lomha
petrezselymet felzabálta
s levelecskéid saláta
fessél nekem vérvörös száddal
eget szerelemnek
fájó ibolyaszín csillaggal
húsunknak testünknek
a napok lesve vonulnak titokban
de lehullanak hangod fényes gyomrába
ó szívem úrnője nyugalmad parancsa
szótlan álmom hangtalan pózban
halovány telihold ölén
nyúlánk karcsú sápadó
kacér fekete szemű
őszinte derekú búgó
bús gitárra vadásztak
mulattok tengerén