napszállat, nyugtával dicsérd, hátha adóellenőr, leszállt a varsói
buszról, madárlátta hamlet, valamikor csendes falucska, ma biznyeszmenek paradicsoma, ádám fáradt...
üdén feslett szőke, zwomal kapuziner, fertályóra, kettő. három,
a fiúk: tuha és kánkán, szokás szerint sehol...
szülőhazám, ó, zöldellő litvánia, rejtsd el lelkem, testem, birtokom, rejtsd el szomorú történelmem...
kánkán sürgősen hívatta legkedvesebb hadvezérét, holnap hajnali négy, arany-ezüst-drágakő, ja, és negyven szűzlány,
önzésed csillagokig ér, gondolta szübőtej, de inkább nem mondott semmit...
hiába, semmi sem a régi, itta negyedik kávéját, boldog szocreál valóság, amikor még a márka uralta a szíveket és az agyakat,
jeans és orkán, long play diszkek, hiába öregem, te sem vagy már a régi...
adasiu, ne ábrándozz, inkább nekem udvarolj, így az üdén feslett szőke, itt a gyönyörű kikelet és nincs egy rongyom, amit
felvegyek, figyelsz rám egyáltalán?
esős reggelre ébredt a börtön, az őrség nem sietett, ráérősen vezette az elítélt foglyot a szürke, dohos udvarra, a volt marsallnak már csak percei voltak hátra küzdelmes és szó szerint harcos életéből...
ádám kivett egy szobát a szállodában és ott várt tovább, de a fiúk: tuha és kánkán csak nem akartak megérkezni, csak nincs valami gáz?
gloria patri, et filio, et spiritui sancto; csonkolt lelkek, gyertyák csonkig, azért mégis csak a katolikus esküvő a legszebb, ha tanár leszek, itt wilnában lesz az esküvőm, csonkolt lelkek, gyertyák csonkig, in nomine patris et filii et spiritus sancti. amen...
éjszaka nagy razzia volt a faluban, határőrség, idegenrendészet, vámőrség, a wojsko kommandósai és természetesen a nagy bajuszú körzeti megbízott, volt néhány száz igazoltatás és néhány tucat letartóztatás, engem is felvertek, bár nem a legszebb álmomból...
ezek a fránya szibirjákok tényleg jól verekedtek, még jó, hogy több közöttük a a vörös, mint az admirális hű fehér vérebei, de azért így is rengeteg a halott, haldoklók hörgése, sebesültek jajgatása kísér végig az urálon...
a nagy és örök kék ég és a galaxis egy jelentéktelen csillaga bearanyozták a kis kánfi mindennapjait, játék és tanulás, lovak és sólymok, verekedés és vadászat, a hatalmas és gyönyörűséges kék égisten boltozata alatt szikrázik a sivatag homokja, a sztyeppe kövér füve, az erdő ezüst patakja és a kis kánfi boldog szeme és súlyos íjja...

Oldal: kánkán
KÁLIZ ENDRE POETA WEGIER LATVIESU UN UNGARU DZEJNIEKS - © 2008 - 2024 - dzejnieks.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat